Tanácskoztak a megyei önkormányzatisok

Sem megyei szinten, sem országosan nem működik kellően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati tanácskozása, ezen viszont változtatni kell, hiszen például a péntek délelőtt Nagykárolyban megtartott találkozáson számos témát átbeszéltek. Továbbá többen is hangot adtak annak, hogy szükségesek az ilyen értekezletek. Ugyanis a nyugat-szatmári megyejogú városban tartották meg a Szatmár megyei RMDSZ-es és Német Demokrata Fórumos polgármesterek, alpolgármesterek, valamint önkormányzati képviselők tanácskozását.

A Megyei Önkormányzati Tanács (a továbbiakban MÖT) elnöke, s egyben a házigazda város polgármestere, Kovács Jenő nyitotta meg a megbeszélést. Amint köszöntőjében elmondta a több mint nyolcvanfőnyi hallgatóságának, évszázada még nem volt ekkora kuriózum, hogy Nagykárolyban gyűlt össze a megye színe-java. Persze azóta már nem a városa a megyeközpont. Eleinte bizony erős ellenszenv élt a nagykárolyiakban emiatt, ám frocliztatásuk miatti felháborodottságuknak legfeljebb a szatmárnémetiek elleni labdarúgó-mérkőzéseken adhattak hangot.

Üdvözlő beszédében a napirendi pontokat ismertette, valamint szólt arról, hogy a MÖT vélhetően azért nem működik kellőképpen, mert számos tennivalója van az elöljáróknak. Mindazonáltal szükségesnek nevezte a tanácskozást, ha más nem amiatt, mert mandátumuk harmadik évéhez közlednek, s ennek okán is szerencsés számot vetni arról, mit sikerült megvalósítaniuk az eddigiekben. „Tisztázni kell magunkban, hogy miért is vállaltuk ezt a munkát" - fogalmazott. Szerinte a hátralevő másfél évnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a megkezdett, netán az eddigiekben elodázott munkát befejezzék.

Nyolcvanhatan hallgatták, amint a főtanfelügyelő-helyettes az új tanügyi rájuk tartozó részeit ismertette

2011-et a decentralizáció évének nevezte. Okfejtésében amellett tört lándzsát, hogy ugyan nyilvánvalóan kényelmetlenségekkel, számos kihívással küzd a központosítottság megszűnése, mégis olyan lehetőség ez, amellyel élni kell. Amint rámutatott, a jelenlévőkön, a polgármestereken, a helyi tanácsok tagságán múlik majd minden, s éppen ezért, ha valami nem működik jól, rajtuk fogják azt számon kérni a választók. Mind a tanügyi, mind az egészségügyi decentralizációról szólt. Beszédét némileg részletesebben ismertetjük majd egy későbbi írásunkban.

A megye főtanfelügyelő-helyettese, Kónya László fejtette ki ezután részletesebben azt, hogy mi vár az önkormányzatokra az új tanügyi törvény életbelépését követően. Erről is részletesebben olvashatnak majd a nagykárolyiak és környékbeliek hírportálján. Elöljáróban annyit, hogy messze nem az összes kitétel lép érvénybe februártól. A példának okáért a kilencedik osztály csak a 2014-15-ös tanévtől tartozik majd még az általános iskolai szinthez. Lényeges újítás viszont az, hogy a pénz „követi" majd a diákot, azaz azok az önkormányzatok kapnak támogatást, amelyek oktatási intézményeibe járnak a gyerekek.

Kovács Jenő polgármester egészítette ki az elhangzottakat. Újfent hangoztatta, hogy ezentúl a helyhatóságok felelősége lesz az oktatás is, és ebben a kihívásban feltétlenül helyt kell állniuk.

Talmi decentralizációnak tartja viszont Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a mostanit. Amint fogalmazott, nem jó az a decentralizálás, amely lehetetlen körülményeket teremt majd. (Gondolatait, érveit természetesen bővebben ismertetjük majd.)

A megyei tanács elnöke, egyben a megyei RMDSZ-elnöke, Csehi Árpád is nagy mérföldkőnek érzi a tanügyi központosítás lebontását. Szerinte is számos buktató merül majd még fel. Számos egyéb pontot is érintett beszédében. A közigazgatási törvény azon módosítása elleni nyilatkozat meghozatalát javallta például, amely értelmében az 5000 főnél kisebb községek elveszítenék községi státuszukat. Amint fogalmazott, nem ott kell a pénzek elfolyását keresni. A költségvetések tervezései, illetve majd elfogadására nézve minden jelenlévőnek azt tanácsolta, hogy csínján bánjon a számokkal való zsonglőrködésben, hiszen a települések helyhatóságai az alapján kapnak pénzt, hogy milyen mértékben sikerült betartaniuk előző költségvetésüket, a helyi adókat és illetékeket begyűjteniük.

„Gyenge kezdést követően erős visszaesés" - tárta a jelenlévők elé a magyar foci utóbbi évtizedeiben tapasztalható teljesítmény közismert, élcelődő jellemzésével a kultúrház-építési program állapotát. Elmondta továbbá, hogy úgy 200 kilométernyi utat aszfaltoznak majd idén a megyében, s helyenként a víz és szennyvízhálózatok kiépítésére is sor kerül majd.

Az RMDSZ-kongresszus is felmerült mint téma. Csehi Árpád hangsúlyozta, szerinte az a lényeges, hogy Szatmár megye szervezetei erejüknek megfelelően legyenek a továbbiakban képviselve az országos döntéshozó szervezetekben. Ehhez viszonyítva döntik majd el, melyik elnökjelölt mellett állnak ki. Szólt még a kórházak decentralizációjáról. Megnyugtatott továbbá minden tasnádit, illetve környékbelit, hogy jó kezekbe kerül a kórházuk. Amint ismeretes, a megyei kórház kirendeltségeként működik majd a továbbiakban a tasnádi kórház, ezzel amúgy a bezárástól, a teljes csődtől menekült meg az egészségügyi intézmény.

Némileg támadónak érezhette az addig elhangzott beszédeket Erdei D. István képviselő. Mindenesetre a mundér becsülete érdekében szót kért. Elmondta, hogy országos szinten tudnak az önkormányzatok igényéről, s igyekszenek is segíteni. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy az RMDSZ csak a kisebbik kormányzó párt, azaz sok minden egyszerűen nem rajtuk múlik. Ilyés Gyula hozzászólásában megfogalmazta, hogy az RMDSZ jövője az önkormányzatiságán múlik. Teljesítménye azon múlik, hogy mennyit tesz a helyhatóságok életének zökkenőmentesebbé válásáért. Amint rávilágított, nem az a cél, hogy bármily pénztámogatást RMDSZ-es helyhatóságok kapjanak meg, annál inkább az, hogy gördülékenyebben élhessék mindennapjaikat. Ezzel többet tehetnek a közösségért. Nem teljesen értett ezzel egyet Erdei D. István. Azonban a képviselő ellenhozzászólása leginkább abban merült ki: „mi lett volna, ha nem vagyunk ott".

Akár lehetetlen helyzetekbe kerülhetnek az önkormányzatok - figyelmeztetett Ilyés GYula

Az egyszerűsített honosítási eljárás támogatását, a magyar állampolgárságot kérvényezők hangsúlyosabb segítését javallta párttársainak Kovács Jenő. Ezzel sem értett teljesen egyet a képviselő, mutatta is rögvest, hogy az eljárást támogatandó az RMDSZ támogatandó röpcédulákat készített. Hozzászólt Csehi Árpád és Nagy Szabolcs is. Mindketten az eddigieknél nagyobb aktivitást javalltak párttársaiknak.

Hogy nyakkendő nélkül is beszélhessenek a megyei RMDSZ-es és NDF-es polgármesterek, önkormányzati tanácstagok, böllérversenyt szervez a megyei RMDSZ. A felhívásra is részletesebben visszatérünk. Az NDF városi szervezete látta ezután vendégül a MÖT részvevőit. Jó ételek mellett folytathatták a tanácsokzást.